Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 
Karácsonyi gondolatok
 
Karácsonyi áldás
Amikor a Betlehemben született
gyermekre emlékszel, hajolj meg
a tulajdon szívedben élő gyermek
előtt, és kövesd álmaid csillagának
fényét, s tudd, Isten veled van, bárhová mész is.
Hagyd, hogy az istállóban született
remény megmutassa neked, hogy az
Úr egy kisgyermeken át is képes meg
változtatni a világot. Karácsony
szelleme egész évben melengesse lelkedet!
Béke és kegyelem kísérjen utadon az Atya,
a Fiú és a Szentlélek Isten nevében a világ végezetéig!
Ámen
Kérés a Megváltóhoz
Add meg nekünk Urunk a belülről látás adományát!
 
Karácsonyi Kisded, ezt a MÁSFAJTA látást kérjük:
hogy a rakoncátlan gyermekben meglássam a szeretetre-éhest, a sorsa ellen tüntetőt,
a szemtelen fiatalban az önmagát keresőt, a kiforratlant,
a dacoló felnőttben aki környezetén torolja meg elhibázott életét, balfogásait,
a csipkelődőben azt, aki megszólításra vár, kapaszkodót keres,
a tétovázóban, bizonytalankodóban, aki dicséretre, megerősítésre vár
a hibát hibára halmozóban, akit Isten még formál nagy türelemmel
a csendesen tűrőben, zokszó nélkül szenvedőben, aki társa lett Jézusának a világ „üdvözítésében” a tüsténkedőben, minden jóra készben azt, aki megtapasztalta már: nem kell félnünk szétosztani magunkat, mert mindig többet kapunk, mint amit adhatunk.
IGEN, ezért a látásért kuncsorgok majd a betlehemi jászol előtt és hiszem, hinni akarom, hogy imám meghallgatásra talál. Ámen
Karácsonyi ima
Várj még, Uram Jézus, még ne gyere hozzánk!
Még rettentő alkalmatlan lenne a látogatásod!
Annyi dolgunk van.
Felvételizünk, nyelvvizsgára készülünk, szigorlat előtt állunk,
Nyakunkon az államvizsga, elkésünk a randevúról, készülünk a
Lakodalomra, beugrunk egy társasházba, tőkét hajtunk fel
Egy bombabiztos vállalkozáshoz, aki lemarad, az kimarad, lízingelünk
Egy jó autót, szülni is alig érünk rá, alapítványi iskolát grundulunk,
Jazzbalettre rohanunk a lánnyal, karatézik a fiú, fel kell hajtani egy jó ösztöndíjat,
Mert mi lesz vele, ha nem tanul néhány szemesztert Amerikában. Lakáskassza kéne,
Hogy legalább nekik könnyebb legyen a fészekrakás, és igen, az unokákkal is
foglalkozni kéne.
Ha megérjük a nyugdíjat, az talán megfelelne.
Igen, Uram, majd én is templomba járó leszek, mint a mama.
Addig is a Te útmutatásod szerint járok el, éppen uralmam alá hajtom a földet.
De ez ma olyan strapás.
Hogy Te gyalog jártál?
Na ne idegesíts ezzel a demagóg szöveggel.
Bocs, nem így akartam mondani.
Akkor még más világ volt és kultúra.
Hogy nem volt otthonod, de voltak barátaid?
No igen, de gyermekeid sem voltak.
Könnyű a legényélet.
Annak idején én is elaludtam hálózsákban a betonon,
De most ez az én pozíciómban, ugye ezt már nem.
Tudod, kinézik a gyermeket az osztálytársai,
Ha nem veszi fel a lépést.
Hogy itthon is vannak szegények?
Igen, akikben nincsen ambíció, meg kitartás.
Jó, megengedem, hogy vannak balszerencsés rétegek…
Ne hallgass ránk, Uram, Jézus!
Törd ránk az ajtót, és mosolyogj ránk!
Szeretettel, mintha mind a gazdag ifjú lennénk.
Talán nem fogunk elszomorodni és leverten távozni.
Talán van néha fülünk a hallásra.
Talán nem vagyunk egészen vakok.
Talán nem hiába haltál meg, talán mégsem telt el meddőn
Ez a kétezer esztendő.
Kyrie eleison!
Krómer István
Vers
1
jó
szót
szólni. Egy
beteget felvidítani.
Valakinek kezet nyújtani.
Megdicsérni az ételt. Nem
feledkezni
meg egy
közeledő születésnapról.
Óvatosan csukni be az ajtót.
Apróságoknak örülni. Mindenért
hálásnak lenni. Jótanácsot adni. Egy levél
írásával örömöt szerezni. Apró
tűszúrásokon
nem évődni. Jogos
panaszt nem emlegetni
föl újra. Nem tenni szóvá,
ha a másik hibázott. Nem
fogni fel elutasításként, ha háttérbe
szorulunk. Levert hangulatot nem venni
komolyan. Nem sértődni meg egy
félresikerült szó miatt.
Megtalálni az elismerő, dicsérő szót
a jóra, az együttérzés szavát a megalázottnak,
egy tréfás szót a gyerekeknek. Meleg kézszorítással
vigasztalni a szomorút. Becsületesen elismerni az
elkövetett helytelenséget. Örülni a holnapi napnak.
Bizonyos dolgokra aludni egyet. Mindenre rászánni
a kellő időt és gondot.
És mindenben : szeretettel lenni
Karácsonyi szeretethimnusz
Ha a házamat fenyőágakkal, gyertyákkal, égőkkel és csilingelő harangocskákkal díszítem fel, de a családom felé nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint díszletrendező.
Ha a konyhában fáradozom, karácsonyi süteményeket sütök kiló számra, ízletes ételeket főzök, és az evéshez csodálatosan megterített asztalt készítek elő, de a családom felé nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint szakácsnő.
Ha a szegénykonyhán segédkezem, az öregek otthonában karácsonyi énekeket éneklek, és minden vagyonomat segélyként elajándékozom, de a családom felé nincs bennem szeretet, mindez semmit sem használ nekem.
Ha a karácsonyfát csillogó angyalkákkal és horgolt hópelyhekkel díszítem fel, ezernyi ünnepen veszek részt, a templomi kórusban énekelek, de nem Jézus Krisztus a szívem titka, akkor nem értettem meg, hogy miről szól a karácsony.
A szeretet félbeszakítja a sütést, hogy a gyermekét megölelje. A szeretet hagyja a lakásdíszítést, és megcsókolja a házastársát.
A szeretet barátságos az idoszűke ellenére is.
A szeretet nem irigyel másokat házukért, amiben jól kiválasztott karácsonyi porcelán és odaillő asztalterítő van. A szeretet nem kiált rá a gyerekekre, hogy menjenek már az útból, hanem hálás érte, hogy vannak, és útban tudnak lenni.
A szeretet nem csak azoknak ad, akiktől kap is valamit, hanem örömmel ajándékozza meg épp azokat, akik ezt nem tudják viszonozni.
A szeretet mindent elvisel, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr.
A szeretet soha el nem múlik.
A videojátékok tönkremennek, a gyöngysorok elvesznek, a számítógépek elavulnak.
A szeretet ajándéka megmarad.
Karácsonyi szeretet
Karácsonyi szeretet, csend és béke
Legyen ott az ünnepvárásban,
A fellobbanó gyertyalángban,
A sülő kalács illatában,
A csengő harangok hangjában,
Az egymásra mosolygásban,
A szemek tükrözte ragyogásban,
A hit csillagában,
A világban!
Legyen szeretet, csend és béke
A lelkek találkozásában.
Áldott ünnepeket!
Suenens bíboros imája
Urunk, most karácsonykor
kérünk Téged, önmagunkért
és minden keresztény testvérünkért,
minden jóakaratú emberért,
mindazért aki nyugtalan és aki keres.
Adj nekünk szemet, hogy a Gyermekben
fölismerjük Isten mosolyát.
Adj új szívet nekünk, hogy befogadjuk Őt,
hogy megértsük üzenetét.
Végül adj erős, élő lelket,
hogy elkísérhessük az Urat, hogy
nyomába léphessünk mindennap,
az elkövetkező év során,
amely előttünk áll. Ámen
Paul Roth: Mentsd meg a karácsonyt
Óh Jézusom, mentsd meg a karácsonyt.
Nekünk már nincs hozzá erőnk.
Mi vásárolunk és rohanunk,
kis csomagokat készítünk,
karácsonyfákat díszítünk,
és énekeljük: ,,csendes éj''
De a titok,
Isten Fiának titka,
hogy emberré lett értünk,
gyakran csak szirupos érzelgés, dekoráció.
Jézusom, a mi bűnünk is,
hogy ezt az ünnepet elborítják a reklámhegyek.
Mi tudjuk,
Kinek jár karácsony üdvözlet és kötelező ajándék,
mindenki tudja.
De meg akarunk szabadulni végre
a vásárlási és ajándékozási görcstől.
Szent ünnepet akarunk ülni,
amelyen nem az a mérték, ki mennyit ad.
Jézusom, segíts,
nehogy elsüllyesszük egészen,
mit jelent ez az ünnep,
segíts, hogy ne csak télapók legyünk.
Segíts, higgy az adventi hetekben
a lelkünkbe nézzünk.
Segíts, hogy az útra visszatérjünk,
s elinduljunk megint.
Csak így lesznek az ajándékok
jeleivé a szeretetnek –
mint megannyi tükre a Te Szeretetednek.
Óh Jézusom, mentsd meg a karácsonyt,
ments meg minket.
Ezért vállaltál embersorsot.